Rudera St. Helena - Insula Pilup Sanctae Helenae - Pál püsüök vizitációjának első állomása
Elpusztult falvakról készült érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!

2022-ben egy történet vette kezdetét, amely egy korábbi kutatás újabb állomása. A középkori települések és lehetséges egyházainak kutatása során egy bizonyos Barátfalva, mára elpusztult településre, és határvonalára esett a választás. Ettől távolabb, de viszonylagos közelségben, Kapolcs és Taliándörögd vidékén felmerült egy bizonyos "Barátok völgye" nevezetű földrajzi név.

Sütő Krisztián barátom ennek a környezetét próbálta korabeli térképen megfejteni, elemezni, amikor egy furcsa elnevezésre figyelt fel egy korai, 1827-es évben keltezett térképen. Ekkor még nem sejtettük, hogy ezzel egy más irányú kutatás kezdődik. Egy kutatás olyan helyszín után, amelynek kialakulása lesz az egyik első helyszíne a magyar középkor életét meghatározó rendnek, amely ettől kezdve végig kíséri a középkort a török hódoltság koráig.

Na de ne szaladjunk ennyire előre.
Rudera St. Helena korabeli térképen
Krisztián barátom átküldte a térkép kivágatát, hogy ez mi lehet, vagy mire utalhat. A felirat: Rudera St. Helena. Ekkor még Barátfalvára gondolva rá is vágtam, hogy "megvan Barátfalva templomának a romja".

De nem. Ezt hamar vissza is vontam, mert attól eléggé távol van. Akkor viszont mi lehet? Az biztos, hogy templomrom. Kielemeztem a környékbeli falvakat, és azok egyházait. Taliándörögd, mint hajdani Dörögd, Drugd ismert, és annak egyháza is. Ugyanígy Dabos és Ráskó is. Viszont furcsa, hogy nagyjából ezek középpontjában, viszonylag azonos távolságra fekszik St. Helena. Ismert falut nem tudtam a helyszínére illeszteni. Valami más lesz. Ekkor már a titulusát illetően próbáltam másra bukkanni.

Közben Krisztián is nyomozott, ezzel kapcsolatban, de egy kicsit más irányba.
Így került képbe Sonnevend Imre bácsi, erdőmérnök, erdész, aki hajdan ismerte egy romnak a helyét Taliándörögd határában, erdővel fedve, ahova ki is vitt egy régészt, Kralovánszky Alánt magával. Ez kb. 30 éve történt. Ő akkor meg is állapította, hogy a rom középkori eredetű. Krisztiánnak kb. 15 éve meg is mutatta a romterületet, ám ekkor még ez nem került képbe. Imre bácsi a névadó forrásról Ilonaházi rom-nak nevezte. Nos, immár biztosak is lehetünk benne, hogy középkor, és titulusa meglehetősen ritka, valószínűleg nagyon korai, és templom. De mi?
Insula Pilup Sanctae Helenae - A sziget
Nos, a St. Helena, ami feltűnt, a veszprémi Pál püspök vizitációjának első állomása, 1263-ból, az 1221-es említés pedig egy adomány, amit bizonyos St. Helena szerzetesei kaptak. Na, ez az, amire nem igazán mertem gondolni, mondván, hogy ez elvileg egy szigeten van, és korábbi kutatói több helyszínt is feltételeztek ezzel kapcsolatban. Krisztián viszont elmondta a látogatása után, hogy ennél egyértelműbb sziget nem nagyon van.
És elérkezett 2023 tavasza. Krisztián eközben két barátjával, Jandala Attila, Fényi Gábor és Szabadics Imre társaságában kiment a helyszínre, Megnézte, és elküldte a fotókat. Ekkor találkozott a terület tulajdonosával, Papp Kamillával, aki mesélt Kralovánszky korábbi látogatásáról is. Közben feltűnt egy St. Helena, amelyet szinte minden korszakot kutató ismer, viszont a helye ködbe vész.

Egy Szent Helena 1221-ből, és egy másik 1263-ból.

Krisztián képei alapján a romok meg már alig állják a sarat.

Egy fal még úgy, ahogy látszik, és az egész csupa kőhalom, ami ráadásul nagy bozótban van.
A korabeli térképet egybevetve a Google térképével megállapítható, hogy az meglehetősen pontos. Dabos és Szent Jakab romjaival ez a rom nem keverhető, hiszen a térképen mindhárom rajta van, közel pontosan jelölve.

Tavasszal aztán Sütő Krisztiánnal és Fejes Bélával kimentünk a helyszínre. Ekkor Papp Attila és Fekete Fruzsina, a Nemzeti Múzeum régészei, is velünk tartottak. A terület egyértelműen romterület, ami gyakorlatilag egy sziget. Egyértelműen részben a természet, és részben ember által kialakított tájforma, két helyen is kialakított gáttal. A szigeten elhelyezkedő romok felkutatása céljából a bozót kitisztítását ekkor már elkezdtük megfontolni.

Már április 24-én megtartottuk az első kutatási napot, melyet Papp Attila régész vezetett. Ekkor még a bozótos területen. A terület kutatását meglehetősen nehezítette az erős növényzet, de így is jó eredményekkel zárult. Az elsődleges leletek igazolták, hogy a terület a XIII-XIV. században használatban volt.
Insula Pilup Sanctae Helenae kutatás
Insula Pilup Sanctae Helenae, 1221 - 1263, Taliándörögd - Pál püspök vizitációjának első állomása
A bozót irtását május 09-én kezdtük meg, természetesen ekkor is kutatási nap keretében. A területen végzett munkákat Papp Attila vezette, és a kutatási napon Dr. Molnár Miklós, Varga Laci, Pintér Tamás, Gaál Kata, Sütő Krisztián, Szíj Barbara, Fekete Fruzsina régész és jómagam vettünk részt. A terület kezdte megmutatni magát. Maga, a rom elhelyezkedése ekkor már láthatóvá vált.

Május 21-én be is fejeztük a bozót irtását, június 18-án és 19-én már csak fűnyírást végeztünk, és a gallyakat, faágakat távolítottuk el, hogy mérni lehessen a romterületet. Természetesen az írott irodalom kutatása sem maradt el közben. Találtunk egy területtel kapcsolatos korabeli térképet, amely még jelzi az itt levő tavat, mint Remethe-tó. Ez is, mint a Barátok-völgye elnevezés arra utal, és azt bizonyítja, hogy korai remeteségről van szó.

Immár a folytatás és a romterület felfedése borítékolható volt.
Insula Pilup Sanctae Helenae - Ilyen volt, ilyen lett
Kaszás Zsolt - Sütő Krisztián: Rudera St. Helena 1802 azaz Insula Pilup Sanctae Helenae 1263. - Pál püspök vizitációjának első állomásav.1.0, 2023.10.15.
Insula Pilup Sanctae Helenae 1221 - 2023