Michelberger Pál portréja

Michelberger Pál (76) különleges jelenség: egy személyben egyesíti a tudományt a valóság realitásaival. Idén ő kapta meg az MTA legrangosabb kitüntetését, hiszen immár az Akadémia vezetői is felismerték, reformálni kell a kutatást. Remélhetőleg a Michelberger képviselte irányba.
Szerény, csendes ember. S ahogy mondják: van mire szerénynek lennie. Már tisztségeinek listája is impozáns. Egyetemi tanár, akadémikus, az MTA alelnöke két cikluson át, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora egy megpróbáltatásokkal járó időszakban, a rendszerváltozás után, elnöke a világ legfontosabb országait magában foglaló nemzetközi szakmai uniónak, tagja az Európa Akadémiának.

E sokunk által tisztelt professzor mondataira mindig oda kell figyelni. S talán nem is elért pozíciói, címei, kitüntetései a legfényesebbek, hanem iskolateremtő kisugárzása. Tanítványai, szellemi gyermekei (sőt már unokái) közül nem egy már maga is jeles professzor, nemzetközileg elismert személyiség.

Köztisztelet

?Bárhol jártam a világon, ha a járműiparban megemlítettem, hogy Michelberger professzorral szoros munkakapcsolatban állok, rögtön fogadtak a legfelső vezetők is. Nagy tisztelője például a Knorr-Bremse világcég tulajdonosa és irányítója. Michelbergernek jelentős szerepe volt a Suzuki Magyarországra jövetelében is. Kiváló ipari ember, tudós és oktató, akit mérnökgenerációk szellemi atyjának tekinthetünk? - méltatja pályatársa, Lepsényi István, egy nagy nemzetközi cég vezetője. Az ő szavait erősíti a tanítvány, az alig huszonnyolc évesen már professzor Palkovics László, egy nagy multinacionális vállalat budapesti kutatóintézetének főnöke: ?Akkor vált számomra nagyon világossá, hogy a profnak milyen erősek a kapcsolatai az iparban, és mennyire elfogadott külföldön is, amikor a cégnél 1995-ben felvetődött, hogy Magyarországra kutatás-fejlesztési feladatokat is hoznak, nemcsak gyártást. Akkoriban még nem volt tipikus, hogy egy német vállalat hazánkban ilyen céllal jelenjék meg. Michelberger szavára, garanciájára választottak bennünket.?

Holott az 1930-ban, az akkor még falunak számító Vecsésen született fiú nem simára kövezett úton indult. Édesapja sokgyermekes családból származott. Az öt fiútestvérből három üvegcsiszoló lett, egyikük Pál édesapja. A szép szakma rettenetes kísérője, a szilikózis őket is megtámadta, de szerencsére elkerülte Michelberger Pál apját.

Végül is hogyan lett mérnök a zenekedvelő, de korántsem módos családban fölnőtt, bár igen jó tanuló kisfiúból? Válasza: ?Gimnáziumba írattak, mert a falusi pap azt mondta anyáméknak, hogy érdemes taníttatni. Vecsésről Kőbányára jártam be vonattal a középiskolába. Harmadikosként gyárlátogatásra vittek, a Ganz Vagonba. Abban az időben ez nagyon rendezett üzem volt, igen tiszta, nem olyan, mint most. S már akkor, tizenhárom évesen, elhatároztam: mérnök leszek. Nem tudtam persze, hogy ez mit jelent, de olyan helyen szerettem volna dolgozni, mint a Ganz.?

Szakismeret

A háború után megvalósul a vágya, 1952-ben veszi át gépészmérnöki diplomáját (amelyet negyven év múltán, 1992-ben még euró-mérnöki oklevéllel egészít ki). Végzés után tanársegéd, majd alig három év múlva adjunktus lesz a nagy hírű Rudnai Guidó professzor mellett. Harmincévesen, 1960-ban megszerzi a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot, 1963-ban kinevezik docensnek a gépészmérnöki karon, és 1968-tól már egyetemi tanár, sőt a következő évtől tanszékvezető. Mindeközben bejárja az ipart is. 1957-ben az Ikarus gyárba kerül tervezőmérnöknek, ahol rövidesen főkonstruktőr lesz. Ám ipari vezetőként sem hagy föl az oktatással.

1964-ben újabb váltás következik. A kor bikkfanyelvű szóhasználatával élve: ?átirányítják? az illetékes minisztérium Autó- és Traktoripari Trösztjébe, e hatalmas, százezer alkalmazottal dolgozó konglomerátumba, az egyik legnagyobb iparágba. Távlati tervezési főosztályvezetőként neki és kollégáinak kell kidolgozniuk az akkori ötéves tervek főbb szakági mutatóit. Vagyis azt, hogy miként lehet megvalósítani a politikai döntéseket. A miniszterelnök KGST-tárgyalásokon ígéretet tett, hogy 1970-re hétezer autóbusz készül Magyarországon, s hogy mindez szépen rímeljen, hétezer traktort és hétezer teherautót is hozzáírtak. Az Ikarus ekkor ezerkétszáz autóbuszt gyártott évente, ebből kellett (volna) öt esztendő alatt hétezerre felmenni... Michelberger és munkatársai hiába figyelmeztettek, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet végrehajtani ekkora ugrást, a miniszter nem mert ellentmondani a felsőbb hatalmaknak. Végül persze a szakembereknek lett igazuk.

Eközben fontos előrelépés Michelberger szakmai pályáján, hogy bekerül az autógyártó mérnökök tekintélyes nemzetközi szövetségébe, a Fisitába, ahol hamar elismerik sokoldalú tudását, tudományos és gyakorlati eredményeit, például az autóbuszok borulásbiztonsága terén. 1978-tól már a világszervezet egyik alelnöke. Olyannyira elismerik és tisztelik, hogy felkérik, vállalja az elnöki tisztet is. Ám itthon leintik: a devizakorlátokkal sújtott szűkösségek hazájában a nyolcvanas években nem jutna pénz, hogy nálunk - a mindenkori elnök hazájában - rendezzék meg a szervezet kongresszusát. Végül, kései elégtételként, 1992-ben lett a tekintélyes szövetség elnöke.

A sikerek ellenére életpályája nem igazi diadalmenet. Maga mesélte, csöndes belenyugvással: soha nem adtak neki külön időt a kutatásra, nem kapott ösztöndíjakat, hosszabb tanulmányutakra sem küldték (egyszer volt négy hétig a Szovjetunióban). Anyagi okok miatt nem tudta vállalni az ENSZ egyik munkacsoportjában a tagságot, ezért ebből végleg ki is maradt. Kitűnően elsajátított néhány idegen nyelvet (miközben utánzásra méltó szépséggel használja anyanyelvét). A nemzetközi hírű professzor a sikerekből aligha gazdagodhatott meg, mert egyetemi fizetése ezekben az években az átlag alatt járt (vánszorgott). A szakma viszont tekintélyes díjakkal jutalmazza. De talán a legfontosabb sikere, hogy tanítványai szeretik, nagyra tartják. Persze az is fontos elismerés, hogy 1982-ben az MTA levelező tagjának választják, majd 1990-ben rendes tag lesz.

Megújulások

A rendszerváltozással sok minden átalakul Michelberger Pál szakmai életében is. A tudomány és a technika előrehaladtával képes váltani, új megoldásokat keresni. Kutatásai középpontjába, érdeklődésének fókuszába az egyedi jármű helyébe immár a teljes közlekedés és szállítás átfogó szemlélete és az elektronikus informatika alkalmazása kerül. Ma is dolgozik, ír, előad, tanít, ha kérik, tanácsot ad. Méltó helyre került az idei Akadémiai Aranyérem.